Térképen az elképesztő méretű orosz árnyékarmada, így járják a világtengereket
Az Atlanti Tanács vezető munkatársa ezres létszámról és hatalmas fenyegetésről írt a Politicónak.
Ezt a tényt már a liberális sajtó sem tagadja.
A magyar kormány már a kezdetektől világossá tette, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankciók nem fogják elérni a kívánt hatást,
sőt, Európa gazdaságának komoly károkat okoznak.
Az elmúlt időszak eseményei és elemzései egyre inkább alátámasztják ezt az állítást.
Nyugati cégek sora nem hagyta el Oroszországot, az árnyékflotta segítségével pedig az olajembargó kijátszhatóvá vált, miközben az EU gazdasága szenved.
Bár az Európai Unió és a G7-ek szigorú szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, számos nyugati vállalat továbbra is működik az országban. A Le Monde megírta, hogy a francia Auchan például nemcsak hogy maradt, hanem bővítette tevékenységét az oroszoknál, új üzleteket nyitva és a helyi beszállítói hálózatot erősítve.
Hasonlóképpen, a német Metro AG is fenntartja nagykereskedelmi üzleteit, azzal érvelve, hogy a helyi vállalkozások ellátását biztosítják. Ezek az esetek jól mutatják, hogy a szankciók gyakorlati megvalósítása és az elvárt hatások között jelentős szakadék tátong.
Kapcsolódó vélemény
Míg az Egyesült Államok a saját érdekeit követi, az EU foglya a saját álszentségének.
Az energiaipar területén még jelentősebb a szankciók megkerülése. A Financial Times cikke szerint a TotalEnergies továbbra is aktív befektető az orosz LNG-projektekben. Az orosz energiaszektor stratégiai jelentőségét kihasználva olyan helyzetet teremtett, amelyben a szankciók ellenére is jelentős bevételhez jut.
Az Oroszország elleni olajembargó hatékonysága jelentősen csökkent az úgynevezett „árnyékflotta” kialakulásával. Ez a több mint 400 hajóból álló flotta napi 4 millió hordó olajat szállít, gyakran olyan trükkökkel, mint a zászlóváltás, GPS-kikapcsolás vagy tengeri rakományátrakodás.
A BBC elemzése szerint ezek a módszerek lehetővé teszik, hogy Oroszország továbbra is fenntartsa olajexportját, miközben a bevételek finanszírozzák az ukrajnai háborút.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Atlanti Tanács vezető munkatársa ezres létszámról és hatalmas fenyegetésről írt a Politicónak.
A nyugati szankciókat Oroszország gyakran harmadik országok bevonásával kerüli meg. Az El País cikke arról számol be, hogy luxustermékek – például autók és órák – jutnak be az országba Törökországon és Kazahsztánon keresztül. Emellett barterkereskedelem útján is biztosítják a szükséges árukat, miközben az EU az adminisztratív kihívásokkal küzd, hogy megakadályozza ezeket a tranzakciókat.
Az amerikai PepsiCo részben ugyan csökkentette a tevékenységét, de még mindig jelen van az orosz piacon.
Egyes vállalatok különösen ügyes módszerekkel kerülik meg a szankciókat. A CNN arról számolt be, hogy a Mondelez International – az Oreo gyártója – hivatalosan ugyan csökkentette oroszországi jelenlétét, de továbbra is profitál az ottani tevékenységből. Emellett a spanyol Inditex divatcég, amely a Zara tulajdonosa, harmadik országokon keresztül továbbra is ellátja az orosz piacot.
Egy jelentés szerint az EU-s vállalatok mintegy 3 milliárd eurónyi adót fizettek be az orosz államkasszába 2023-ban, hozzájárulva a Kreml háborús finanszírozásához
– közölte a Politico. Bár számos nyugati cég kivonult Oroszországból Ukrajna 2022-es invázióját követően, több száz vállalat – köztük élelmiszer-, dohány- és ruházati cégek – továbbra is aktívak az országban.
Kapcsolódó vélemény
Oroszország a világtörténelem eddigi legjobban szankcionált országa.
A baráti és semleges országok cégeivel együtt az összes befizetett adó 21,2 milliárd eurót tett ki 2023-ban. Az oroszországi legnagyobb adófizető vállalatok közül 16 köthető a G7-hez és az EU-hoz. Az EU-s cégek összesen 79 milliárd eurós bevételt értek el Oroszországban, amely ugyan csökkent a 2022-es 111,4 milliárd eurós szinthez képest, de az adóbefizetéseik továbbra is stabilak maradtak.
A húsz legnagyobb adófizető között élelmiszer-ipari óriások, mint a Nestlé, a Mars és a Pepsi, valamint német üzletláncok, például a Metro és a Globus is szerepelnek. A kínai autógyártók, például a Haval, a Chery és a Geely, szintén jelentős jelenléttel bírnak az orosz piacon.
Az orosz kormány 2024-re 20 százalékról 25 százalékra emelte a vállalati nyereségadót, ami várhatóan tovább növeli a nyugati cégek által befizetett összegeket, még inkább aláásva a szankciók célját.
A fenti példák jól mutatják, hogy az Oroszország elleni szankciók nemcsak hatástalanok, hanem Európa gazdaságának károkat is okoznak. Magyarország figyelmeztetése a szankciók hatékonyságát illetően beigazolódott: miközben az orosz gazdaság alkalmazkodik és új módszereket talál a szankciók megkerülésére, az európai vállalatok és fogyasztók szenvedik el a döntések következményeit.
Ezt is ajánljuk a témában
Sokan a háború után sem vonultak ki.
Nyitókép: Ramil Sitdikov / AFP
A miniszterelnök régebbi, de még mindig aktuális videóját a szankciók működésképtelenségéről itt nézhet meg: